Agrár- és Élelmiszergazdaság kategória
Hadházi lapos tájfajta káposzta
42/2015. (XII. 8.) MÉBH határozat
Hajdúhadházon régóta termelik a laposfejű, különlegesen vékonylevelű tájfajta káposztát. Morfológiai megjelenése és beltartalmi értéke folytán a legkeresettebb káposztafajták közé tartozik. Gasztronómiai jelentőségét a fejszerkezetének finom felépítése adja, mind édes, mind savanyított formában kiváló élelmiszer alapanyag. Hártyavékony, összeboruló, torzsáig könnyen bontható, vékony kordájú levele és kis torzsája van. Magas cukortartalmú, ízében és zamatanyagában egyedi, államilag bejegyzett káposztafajta.
Épített környezet kategória
Hajdúhadházi Vadas csárda épülete
2/2016. (III. 22.) MÉBH határozat
A Vadas csárda a város legrégebbi nádfedeles épülete. Valamikor a XVIII. század első felében építették. A csapszék legrégebbi említése 1797-ből való, amikor a városi tulajdonú regálés épület már javában működött. Az épület eredeti belső elrendezése a háromosztatú, mestergerendás lakóházak mintájára készült. A pitvarba lépve szabadkéményes, padkás füstös konyhával találkozott a betérő. Balra nyílt a kármentős ivó, jobbra pedig az árendás kis lakószobája. Kettős ívű boltíves tornácáról lejárat vezet a borospincébe, ahol ma is jól látszik a betyármenekítő. Ha az ivóban időzők közül valaki nem akart találkozni a betérő pandúrokkal, beléphetett a sarokban álló szekrénybe, és ezen a nyíláson át már lent is volt a pincében. Innen aztán a másik kijáraton át szabad volt az útja.
Az első magyar gyermekváros barakképületei
3/2019. (VI. 19.)MÉBH határozat
A barakképületeket a második világháború előtt katonai lókórház céljára munkaszolgálatosokkal építtették. A háború után, 1946-ban a megüresedett barakkokban az árván maradt, kallódó gyermekek számára gyermekmenhelyet rendeztek be, amely rövid idő alatt teljes önirányítással működő nevelőintézménnyé nőtte ki magát. Ez volt az ország első gyermekvárosa. Asztalos, lakatos, kovács, szabó, cipész és fodrász műhelyeket alakítottak ki, ahol a gyermekek megismerkedhettek a szakmák alapjaival. Állatistállói, traktorállomása, szerelőműhelyei segítették a gyermekek önálló életre való felkészítését. Ádám Zsigmond igazgatása alatt világszerte ismert és elismert gyermeknevelő intézmény bontakozott ki. A MAFIRT 1948-ban filmet készített a gyermekváros életéről, melyet Londonban, Párizsban és Moszkvában is bemutattak. Az intézmény sorsát 1950-ben az ismert katonapolitikai események megpecsételték. A gyermekvárost ebben az évben Tiszadobra, az Andrássy kastélyba költöztették. Az egykori gyermekváros helyén fél évszázadra szovjet katonai laktanya lett. A szovjet csapatok kivonulása után az objektum egy ideig üresen állt, majd a területet a Bocskai István Lövészdandár vette a birtokába. A régi barakképületeket és a gyermekváros egykori kaputornyát az eredeti megjelenésükben felújították. Ma korszerű katonai kiképzőbázis működik az egykori gyermekváros területén.
Kulturális örökség kategória
Sillye Ferenc hajdúkapitány legendája
3/2016. (III.22.) MÉBH határozat
Ma is él a nép ajkán az a legenda, amely szerint 1693-ban a krimi tatárok rajtaütésszerűen megtámadták Hadházt, akit csak elértek, kardélre hánytak. A lakosság megmaradt része Sillye Ferenc kapitány vezetésével a város keleti oldalán lévő sűrű, bozótos erdőbe menekült. Sillye kapitány magával vitte a város pénzes ládáját és azt egy hatalmas tölgyfa odvába rejtette. Ráállt a ládára és a nagy fa rejtekéből nyilazta a betolakodókat. Hűséges kutyája nem hagyta el a kapitányt, és végül a fa mellett csaholva árulója lett gazdájának. A kapitányt egy gyilkos tatárnyíl a tölgyfához szegezte. Holttestét kiemelték a tölgyfából, és érintetlenül megtalálták a város pénzes ládáját. Sillye kapitány holttestét egy közeli elhagyott öreg kút mélyébe temették, a kútgödröt azonban nem tudták teljesen feltölteni, így azt gallyakkal pótolták. Innen a hagyomány, mely szerint, ha az egykori hajdúkapitány sírja előtt megáll az arra járó, tisztelete jeléül egy akácgallyat helyez a sírhalomra. Sillye Ferenc egykori hajdúkapitány sírját ma kopjafa jelöli, hantjáról sohasem kopik le az akácgally.
Földi János a Hajdúkerület orvosa munkássága
4/2016. (III.22.) MÉBH határozat
Földi János (1755-1801) a Hajdúkerület orvosa volt. 1791-től haláláig élt és alkotott Hadházon. A felvilágosodás korának tudós polihisztora volt: orvos, költő, nyelvész és természettudós. A Debreceni Református Kollégiumi tanulmányai után a pesti Tudományegyetem Orvoskarának hallgatója lett. Orvosi tevékenységét Szatmáron kezdte, teendői mellett a nyelvtan, a verstan, a természetrajz és a természettudomány magyar terminológiájának kialakítása is érdekelte. Levelezett Kazinczy Ferenccel, s folyóiratainak állandó munkatársa, valamint a Magyar Múzeum korrektora let, verseket írt, fordított, verselmélettel foglalkozott.
1790-ben Szatmáron írta meg az első rendszeres magyar nyelvtankönyvet, mellyel pályázatot nyert, de nyomtatásban nem jelent meg a munkája. Ennek alapján készült később az a Magyar Grammatika, amit a tudománytörténet Debreceni Grammatika néven jegyez. 1791-ben a Hajdúkerület orvosa lett, s Hajdúhadházra költözött. A hajdúvárosok mintegy 35 ezer fős lakosságát gyógyította, és emellett ellátta a közegészségügyi teendőket is.
Tudományos érdeklődése a magyar nyelvű állat– és növényrendszertan kidolgozása felé fordult. Hadházon írt értekezésében (Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról – Bécs, 1793) a magyar növénynevek rendszerezését és osztályozását tűzte ki célul. Részletes elemzés alá vette az akkor ismert magyar növény- és állatneveket, behatóan vizsgálta eredetüket. Javaslatot tett az általa hibásnak, megtévesztőnek vagy sértőnek vélt nevek kicserélésére, javítására. Több új állat- és növényneveket is alkotott. Egy teljes természetrajz megírásán is dolgozott, 1795 őszére elkészült ennek az első kötet kézirata: „Természeti historia A’ Linné Systemája szerént. Első tsomó”. Az állatok országa című munkája alapul szolgált Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály első magyar nyelvű növényhatározójához, a Magyar füvészkönyv elkészítéséhez. Ezek mellett 1814 közmondást írt össze, melyeket részben maga gyűjtött, részben korábbi gyűjteményekből vett át, és tudományos igényű időjárási megfigyeléseket is végzett.
Természeti környezet kategória
Emléktölgy a Kelenc mentén
10/2023. (XII. 1.) MÉBH határozat
Kelet-Magyarország egyik legszebb, több mint kétszáz esztendős kocsányos tölgyfája (Quercus robur) hatalmas törzsével uralja a hadházi Nagyerdő kelenci részét. Magassága 36 méterre tehető. Mellmagasságban a törzsének körmérete 10 cm híján eléri a 4 métert. Valamikor ezt a vidéket tölgyerdők uralták, ennek a régi erdőségnek a maradványa ez az egyenes törzsű, tekintélyes korú és méretű kocsányos tölgy.
A századforduló után az akkori Erdőbirtokosság ezen a környéken jelentős fakitermelést végzett, így az öreg tölgyerdő fáit egyre-másra váltották fel az újabb telepítések. Komor Sándor, az erdőbirtokosság akkori pénztárnoka az 1900-as évek elején ezt a különlegesen szép fát nem engedte kivágni, hanem saját pénzén megvásárolta, és meghagyta élő emléknek az utókor számára. Innen kapta az Emléktölgy nevet. Ma a megye egyik legszebb védett tölgyfája.