Hajdúhadház jellegzetes csillagteres településszerkezete a középkorra vezethető vissza. A négynél több utca találkozása a sajátos csillagtér, amely a régmúlt idők máig fennmaradt emléke.
Zöld város kialakítása Hajdúhadházon TOP-pályázat keretein belül zöldterületi fejlesztéseket végeztek a csillagterek rekonstrukciójával, felújításával, amik során fákat, sövényeket ültettek, füvesítéseket hajtottak végre, új térkőburkolatot kaptak a terek, s kihelyeztek asztalokat, padokat, szemétgyűjtőket, információs táblákat. Az igazi közösségi terekké kialakított területeket 2019-ben adtak át a lakosság számára.
Hadház csillagterei
A XIX. században a negyedik tized leghosszabb utcáját, a mai Tompa Mihály utcát Rhénes-köznek nevezték, ugyanis itt lakott a város akkori polgármestere, Rhénes István. A Csokonai és a Vörösmarty utcák találkozását sokáig Bónis-saroknak emlegették, mert a ma is meglévő épületben működött Bónis Ignác szatócsboltja, kocsmája és cukrászdája.
A Petőfi, Béke, Bajcsy-Zsilinszky, Zrínyi, Sirály, Mester utcák által határolt csillagteret valamikor Poroszlay-saroknak emlegették. Ugyanis az óvoda helyén állt a város legjelentősebb kúriája a Poroszlay kastély. A Petőfi utcáig kinyúló díszkertjében különleges növényritkaságok övezték a kis tavat, melyben aranyhalak úszkáltak. A fehér murvával felszórt sétányokat hatalmas kővázák virágai díszítették.
Régen a Széchenyi utcát Ökörkút-köznek nevezték, ugyanis az utca végén volt egy nagy gémeskút, ahol az ökörcsordát itatták. A Széchenyi, Petőfi, Bem és Honvéd utcák találkozásánál kialakult csillagtér közepén volt a környék egyik legjelentősebb közkútja, a Horváth-kút, amely a nevét a közeli kovácsműhely mesterétől kapta. Szemközt, az utca nyelvében a századelőn nyílt meg a város első mozija, az Uránia Örökmozgó.
A Bercsényi, Zrínyi, Lázár utcák és az Arany János, Vörösmarty utcák kereszteződésében kialakított terek díszkutakkal és bokrokkal is gazdagodtak.